Augusztus 20-a talán a legfontosabb ünnepe országunknak, hiszen ekkor emlékezünk államalapító királyunkra I. Istvánra. Ő volt Géza fejedelem fia, aki tovább vitte az apja által megkezdett munkát és megalapította a magyar királyságot.
Géza halála után, mivel a régi szokás ellenében lett fiából fejedelem, Istvánnak nagy ellenállással kellett megküzdenie. Fellázadt ellene a somogyi úr, Koppány vezér aki, mint az Árpád-ház legidősebb tagja, magának követelte a hatalmat. Veszprém várát ostromolta, mely hírre István seregével a vezér ellen indult és győzte le őt. [1]
István király korában a keresztény uralkodók sorába való belépésnek két feltétele volt: a felkent királyi méltóságot el kellett ismertetni a világi hatalmakkal, másrészt szükség volt az egyházszervezet meglétére. Ehhez III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa is biztosította a kedvező feltételeket. [1]
Istvánt Asztrik Anasztáz püspök avatta királlyá 1000. december 25-én (egyes források szerint 1001. január 1-jén). Az avatással apostoli hatalmat is kapott István, mellyel nekiállhatott az egyházszervezet kialakításának. A korona akkoriban egyházi és világi hatalmat is jelentett. [1]
István 1038-ban a halálos ágyán ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának, majd Nagyboldogasszony napján meghalt. Államalapító királyunk földi maradványait 1083-ban Szent László királyunk emelte oltárra a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában augusztus 20-án. Az oltárra emelés akkor a szentté avatást is jelentette. [2]
Az államalapítás ünnepe a trianoni békeszerződést követően egészült ki nemzeti tartalommal, addig egyházi ünnepként tartották számon. Az elmúlt 99 évben az éppen hatalmon lévő vezetés saját kedve szerint változtatta, korlátozta, egyes részeit betiltotta, de soha el nem törölte a magyarok egyetemes ünnepét. Tartották tűzijátékkal és anélkül, a Szent Jobb-körmenetet a Rákosi-rendszer betiltotta, nevezték ezt a napot az új kenyér és a népköztársaság ünnepének is. 1989-től lett újra elérhető a Szent Jobb-körmenet és 1991-ben emelte az Országgyűlés hivatalos állami ünnepé. [2]
Fonyódon általában négy napos ünnepség sorozatot tartanak, melynek természetesen a legfontosabb napja augusztus 20-a. Ekkor az alábbi programokkal várják a szervezők a lakosságot, a nyaralókat és az éppen hozzánk érkezőket:
Program
17:00 Szentmise
Beszédet mond Biró Norbert a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke
Kőszeghyné Raczkó Zsuzsa evangélikus lelkész
Halász Noémi református lelkipásztor
18:00 Kenyérszentelés majd színes menettánc a Vigadó térig
18:30 Regélő Fehér Táltos Dobcsapat
19:30 Buzsáki Boszorkányos ,- Fonyódi Betyárok Néptánc Egyesület bemutatója
20:00 Sárdy Barbara és Papp Gyula ünnepi műsora
21:00 Chili Bulizenekar utcabálja
22:00 Tűzijáték
22:15 Chili Bulizenekar utcabálja
„A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak.”
„A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak.” [3]
Szent István király intelmei Imre herceghez (részletek)
forrás: [1] tudasbazis.sulinet.hu, [2] wikipedia.hu, [3] mek.oszk.hu, kép forrása:origo.hu