Az UNESCO, felhívva a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a fény életünkben, 2015-öt a Fény Évének választotta. A Fény Évéhez kapcsolódó eseménysort az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezte, s megszerezve az ENSZ és az UNESCO támogatását, világeseménnyé emelte a kezdeményezést.
A fény nemzetközi éve kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet, milyen fontos szerepet játszik a fény és a fénnyel kapcsolatos technológia az életünkben. A legalapvetőbb szinten, a fotoszintézisen keresztül a fény maga az élet eredete. Ezen a napon ünnepeljük a fény szerepét a tudományban, a kultúrában, a művészetben, a fenntartható fejlődésben, valamint számos szerteágazó területen, mint például az orvostudományban, a kommunikációban és az energiában.
A nemzetközi nap idei üzenete (Bízz a tudományban!) arra ösztönzi mind a tudósokat, mind a közvéleményt, hogy írják alá és támogassák a tudományba vetett bizalmukat és a közvélemény tudományba vetett bizalmának fontosságát megerősítő nyilatkozatot. Magyarország egyrészt csatlakozott az EPS-en keresztül az európai kezdeményezésekhez, másrészt az itthon megrendezendő kiterjedt eseménysorral kívánja a hazai közvélemény figyelmét felhívni a fény tudományra, oktatásra, technológiára, művészetekre, valamint az élet minden területére kiható fontos szerepére. Kiemelten fontos, hogy a tanuló diákság aktívan részt vehessen az eseményekben, különösen, mert hazánk nemes hagyományokkal büszkélkedhet mind az optikai tudományok, mind a művészetek területén. Csak néhányat említve: a Petzvál-lencse a 19. század közepén született, a Magyar Optikai Művek pedig 1876-ban. A Jánossy professzor által kezdett optikai kutatások a KFKI-ban világhírnévre jutottak, korán megszülettek a magyar lézerek és a szegedi attoszekundumos lézer (ELI-ALPS) első ötlete, a világot egy évtizeddel megelőzve, Magyarországon fogalmazódott meg.