A- A A+
Belépés     


akad wide

Programjaink: Március 22. péntek 17 óra polgári est- Szalai Ádám , helyszín: Feng Shui Galéria; Március 22. péntek 18 óra Pajorné Tóth Magdolna kiállításmegnyitója , helyszín: Feng Shui Galéria; Március 23. szombat 14 óra Balatoni kincskereső játék / NABE , helyszín: Vigadó tér; Március 27. szerda 17 óra Kovács Emőke Balatoni értéktár könyv-bemutató , helyszín: Művelődési Központ; Március 30. szombat⋅9:30 óra Merre járt a nyuszi? Nyomkereső játék , helyszín: Fonyód utcái;

szt istvanA Szent Istvánra való emlékezésnek bár ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban csak rövid múltra tekint vissza. Államalapításunk ünnepéről a magyarok igazán csak a huszadik században kezdtek megemlékezni.

A középkorban egészen a török hódoltság idejéig az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza. Évente Székesfehérváron tartották meg az ún. „szent király ünnepét”, melyhez búcsújárás is társult. E nap megünnepléséről született határozat már az 1222-ben kiadott Aranybullában is megtalálható. Igaz, kezdetben nem augusztus 20-ára esett az ünnep. Ez a dátum katolikus ünnepként tulajdonképpen Mária Terézia korához kötődik, akinek uralkodói közbenjárására 1771-ben Raguzából Bécsbe, majd később Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, a Bach-korszak alatt rövid kényszerszünet következett az ünneplésben, ám az enyhülés 1860-ban véget vetett a tilalomnak. Ezt követően Szent István királyunk ünnepe egyre népszerűbbé vált, a Szent Jobb körmenetet országos érdeklődés kísérte. A 19. század végén igény merült fel a magyar nemzeti ünnep meg-alkotására. Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15. és augusztus 20. körül forgott. Bár az utóbbinak rengeteg ellenzője akadt, mivel katolikus jellege miatt alkalmatlannak tartották a soknemzetiségű és vegyes felekezetű ország egységének kifejezésére, 1891-ben mégis augusztus 20-a került ki győztesként, melyet egyben munkaszüneti nappá minősítettek. A körmenethez új, érdekes jelenségként kapcsolódott ezen a napon: a „Szent István-napi vásár”. Az üzletek teli polcokkal várták az érdeklődőket. Ez a vásárlási láz egészen a ’40-es évek végéig kitartott, csak a Rákosi-rendszerben szűnt meg.

Ugyancsak a Monarchia végén bukkant fel újra egy elfelejtett népszokás, az aratóünnep. Miniszteri kezdeményezésre elevenítették fel ezt a néphagyományt, amely akkoriban még nem kapcsolódott össze augusztus 20-ával. Az új kenyér ünneplése csak fél évszázad múlva vált meghatározóvá.

Augusztus 20-ának, mint nemzeti ünnepnek az alapjait a Horthy-rendszerben fektették le. A korábbi szokások közül megőrizték a Szent Jobb körmenetet, a lóversenyt, amelynek tétje a Szent István-díj volt, az ünnepi mulatságot, melyet rengeteg új programmal bővítettek ki. Az új és a ma is létező szokások közé beemelték a tisztavatást, az ünnepélyes őrségváltást, a néphagyományok ápolását és a tűzijátékot. Szent István király ünnepe a Horthy-rendszerben vált a magyarság egyetemes ünnepévé. Nemcsak a határon túli, hanem a kivándorolt magyarok is megemlékeztek államalapító szent királyukról. Az ünnep egyben turisztikai látványosságként is szolgált, hisz több ezer külföldi érkezett ilyenkor Magyarországra, hogy megcsodálja a látványos programokat.

1948-ban, a diktatúra kiépülésével gyökeres változás következett be e nap megünneplésé-ben. A régi elemek közül csupán a tisztavatást és a tűzijátékot használták fel, a körmenet azonban a kommunizmus berendezkedését követően tiltólistára került, ezúttal negyven esztendőre, s az ünnepnek természetesen új nevet adtak. A Szent István napról először lekopott a szent kifejezés, hogy végül az új kenyér ünnepévé lépjen elő, mint központilag előírt szóhasználat, bár ezt is hamar leváltotta egy új, immár „végleges” elnevezés: az alkotmány ünnepe, mivel 1949. augusztus 20-án lépett életbe új alkotmányunk.

Kevés ünnep van, melynek annyi elnevezése alakult ki történelmünk során, mint augusztus 20-ának. Igaz, a kifejezések szaporodása csupán az elmúlt ötven esztendő termése, hisz a második világháború előtt egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált. Lassan húsz éve már, hogy államalapító királyunk neve elé nem szégyen odatennünk a szent jelzőt. 

Lévay Mária

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

 asp gombocska

 

 

ohp gomb

 

 

energetika 

 

bartokutca

 

ginop

 

gomb fonyod a fejlodes utjan ovoda kulso energetikai felujitasa

gomb ginop

 Piac gomb

 

gomb fonyod a fejlodes utjan az ovoda es bolcsode bovitese es felujitasa

 

 gomb fonyod a fejlodes utjan interaktiv foglalkozasok a diakokert

csiszta banner

 

asp kep

kisfaludy2030banner

 kisfaludy2030banner 2021

 

banner

 

MAK banner baba 0915 300x250px OK

 

 MAK banner 0915 300x250px OK

 

 

3d_pano.png

webcam

images/fonyod_galeria.png