Immár egy éve, hogy a városunkhoz oly régóta ezernyi szállal kötődő Kossuth-díjas költő, a Kaposváron élő Takáts Gyula örökre eltávozott közülünk. Takáts Gyula, a Nyugat úgynevezett „harmadik nemzedékének” jeles képviselője, 1911-ben született a Somogy megyei Tabon. Tehetséges kisdiákként Rippl Rónai rajzóráit látogatta, festőnek készült. Végül mégis a pécsi Bölcsészkaron diplomázott történelem-filozófia-földrajz szakos tanárként.

Pótolhatatlan értékű néprajzi tanulmányainak zömét épp itt, ezen a vidéken vetette papírra. Gazdagon illusztrált feltáró írásaiban a somogyi pásztorvilág, a nagyberek pásztorkodó- halászó népének avatott ismerőjét tisztelhetjük benne. Első kisregényei és egyik ifjúsági regénye is erről a lassan letűnő, öntörvényű világról szólnak, mélységes emberszeretettel és erőteljes képi megformálással.

Hogy honnan Takáts Gyula megbízható ismerete e táj lakóiról?

Édesapja polgári iskolai tanár, igazgató és cserkészparancsnok volt. A több éves sátoros cserkésztáborozás alatt a család végleg elkötelezte magát a fonyódi nyarak mellett. 1937-ben, elkészült a „Villa", amely a szülők legendás vendégszeretete és az oldott, könnyed légkör révén hamarosan a kortárs írók kedvelt központjává vált.

Megfordult itt Weöres Sándor, Tatay Sándor, Kiss Tamás, Erdélyi József, Egry József, Kassák, Halvax Gyula, Várkonyi Nándor, Bohuniczky Szefi, hogy csak párat említsünk a rangos névsorból.

„Sokszor édesanyám házi és gazdasszonyi leleményességének és tudásának minden ügyességére szükség volt, úgy megtelt barátokkal a villa" - idézte fel az ifjúi éveket egyszer a költő.

Fonyódról így vall: „Tág panoráma és kikötő, strand és horgászparadicsom Pannónia közepén. A fonyódi kettős móló mindig küldött és fogadott. Mindig kitárta a karját, mert hozzánk mindig jött vendég."

Gyakran összejártak József Attilával, levelezett innen Csorba Győzővel, Bernáth Auréllal, Radnótival...
Itt ismerkedett össze és kötött életre szóló barátságot a hírneves Batsák Györggyel, akinek néhány rajza és tanulmánya máig is fellelhető Takáts Gyula levéltári hagyatékában.

Innen szervezte olaszországi tanulmányútját, versmegjelenéseit és első könyveinek kiadását... többek közt Halvax-szal az 1935-ben megjelent Kút c. kötetet, Egry Józseffel pedig a Püski Kiadó által 1955-ben megjelentetett Vízitükröt.

De a későbbi években is jelentős irodalomszervező munkát végzett Fonyódon, a tanítvány-jóbaráttal, Fodor Andrással karöltve, akár a fonyódi Helikon ünnepségekre, iskolai eseményekre, írói-olvasó találkozókra, vagy könyvbemutatókra gondolunk...

Takáts Gyula az ihletadó fonyódi évek után a Balaton túlsó partjára tette át nyári székhelyét, az irodalmi körökben legendává nőtt Becére.

Férfikorának legjelentősebb alkotásai ott születtek.

Idős éveiben, második feleségének elvesztése után testvérhúga meghívására újra visszatért a fonyódi családi villába és életének utolsó nyarait újra az inspiráló közegben töltötte.
Itt született meg utolsó verskötetének, a 2007-ben, 96 éves korában megjelent Hol is volt c. kötetének végső összeállítása és két utolsó - Fodor Andrással és Csorba Győzővel folytatott - levelezéskötetének elindítása.

A „harmadik generációs" Nyugat költője, Takáts Gyula, ahogy Babits és Radnóti is felfigyelt rá, már ifjú költőként is páratlanul érzékletes, festői látásmódjával tűnt ki kortársai közül.

Az a mediterrán derű, amely emberi és művészi szemléletmódját egyaránt áthatotta, a nyolcvanas évektől egyre filozofikusabbá vált.

Mindinkább az érzékeken és szavakon túli világ, az „ötödik évszak", a megkövült idő izgatta.

Az innenső és onnani világ metszéspontján egyszer csak különös világ született: Drangalag. És vele együtt feltűnt Csu Fu, a költő mása, alkotótársa és vitapartnere, hogy immár ketten bogozzák e rejtélyes, határok nélküli világ titkait.

Díjai és elismerései:

1941-ben Baumgarten-díj, 1960-ban és 71-ben József Attila-díj, 1983-ban a Művészeti Alap nagydíja, 1991-ben Kossuth - díj.

1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, egyben örökös elnöke.
1994-től a Magyar Pen Club alelnöke.

1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1971-től Tab, 1973-tól Kaposvár, 2002-től Balatongyörök díszpolgára.

A csaknem 98 éves Takáts Gyula kivételes tisztaságú, hiteles emberi és művészi életutat, kerek és harmonikus életművet hagyott maga után, azon a tavalyi, november 20-i hajnalon...

A költő képeiből válogatott kisebb gyűjteményt egyébként épp idén júliusban láthatta a nagyközönség a Városi Múzeumban megrendezett emlékkiállításon.