|
Május 14.én adták át a
Sándor-telepi strandon, a város Önkormányzata és a Fonyódi
Turisztikai Egyesület szervezésében, az egy héten át készült,
három és fél méter magas, két méter széles Turul madár
szobrot, melyet három tölgyfa rönkből faragtak ki az alkotók. Egy héttel korábban, május 8.-án
kezdődtek el a munkálatok a budapesti Farkas Attila terveivel és
vezetésével.
A Nyári Fonyódi Faragótábor lelkes tíz tagú csapata: a fonyódi Garay Imre, a balatonfenyvesi Tapolcai Sándor, a pakodi Naszvadi István, a budapesti Kiss János, a mesztegnyői Csinath Lajos ,Fehér Vendel Szentgálról, Horváth Vaskó Károly Fonyódról, Steinbach Sándor Veszprémből, és az öreglaki Demeter Enikő dolgoztak az irányítása alatt.
Az első vésőnyomokra is ünnepélyes keretek közt került sor Hidvégi József polgármester indító szavaival. Úgy érzi, mondta, hogy ez a szobor a magyar egység szellemiségét fejezi ki. A nyitórendezvényen Stamler Ábel tartott egy rövid ismertetőt a Turul szobor történelmi és kultúrtörténeti jelentőségéről, valamint a Turul mozgalom huszadik századi sorsáról, megpróbáltatásairól és mérföldköveiről. Megtudtuk, hogy Magyarországon l896-ban állították fel az első Turul szobrot, a rendszerváltás után pedig most a fonyódi az első hazánkban.
Aztán a festői környezetben, de sokszor zord időjárási körülmények között egy héten át pezsgett a munka, dolgozott a stílfűrész, a véső, a fabunkó, a kapacska, a szarukapa, és a szorgos kezek munkája nyomán megvalósult a mű. Ennek a most elkészült szobornak egyik erénye, hogy mindenki ejthetett egy vésőnyomot rajta, aki arra járt, melyért egy oklevelet kapott.
Május 14.-én, az átadás előtt dr. Kiszely István professzor régész-tanár, számos a szakmában tekintélyes könyv szerzője a Balaton Kollégium Szíháztermében egy órás előadást tartott a magyar hitvilág múltjáról és a Turul madár, mint totemállat és nemzeti szimbólum jelentőségéről.
Számos korábbi Turul szoborral ellentétben, ez a fonyódi helyesen a kerecsenysólymot ábrázolja, mert ez a sólyomfajta jelképezte a magyar mitológiában az Árpád nemzetséget és a magyarságot védő, jellemző nemességet, tisztaságot, ügyességet és erőt, nemzeti tartásunkat. Az Árpád-házat korábban csak Turul- nemzetségként említették, mely szó ótörök eredetű, és bátorságot, erőt jelent. Mert valahová kell tartozni, és nekünk van hová. Ezért nem tűrte semmilyen külső hatalom e kultuszt a történelem során, - hallhattuk tőle.
Ezt követően lenn, a strandon az átadás a Székely himnusz eléneklésével kezdődött, tárogató szó mellett. Majd Kanizsay Gábor, a Fonyódi Turisztikai Egyesület elnökének és Hidvégi József, Fonyód polgármesterének szavai következtek. Elhangzott, hogy kétszázhuszonegyen ejtettek vésőnyomot a szobron az elmúlt hét során. A legfiatalabb kettő, a legidősebb nyolcvan éves volt. Így a nemzeti együvé tartozás mellett a Turul madár Fonyód lokálpatriotizmusának is jelképévé vált, mely egyben idegenforgalmi látványosság is. Talán az sem véletlen, hogy az átadás az új magyar országgyűlés nyitónapjára, az avatás pedig június 4.-re, a trianoni dekrétum kilencvenedik évfordulójára esett. Záróakkordként Lábas Viktória csángó népdalokat énekelt és Stamler Ábel elmondta Sajó Sándor Magyar ének l9l9 című versét. A rendezők az átadás után a jelenlévőket egy kis étellel, itallal vendégelték meg.
A szoboravatásra június 4.-én kerül sor valószínűleg a városcentrum egy sokak által látogatott helyén.
Fotók: Óh Zsolt
Mezei István
|
Kedves Látogató!
