A K-vitamin szerepéről a szervezet egészséges működésében sokkal ritkábban esik szó, mint például a C-, vagy D-vitaminról.
Emiatt sokan nem is tudják, miért fontos a K-vitamin, kinek kell különösen ügyelnie a megfelelő bevitelre és hogy milyen természetes forrásai vannak. Az újszülöttek esetében különösen fontos ez a vitamin, a véralvadásban játszott szerepe miatt. Mutatjuk, mit érdemes mindenképpen tudni a K-vitaminról. A K-vitamin valójában egy vitamincsoport összefoglaló elnevezése, melyet különféle vegyületek alkotnak. Két fő formája van: a természetben is előforduló K1-vitamin, vagy fillokinonés az egészséges bélrendszerben termelődő K2-vitamin, vagy menakinon legfőképpen a véralvadásban, a csontok és a szív egészségében játszanak nagy szerepet. Részben ételekkel juttathatjuk tehát a szervezetbe, részben pedig ott termelődik. Azonban az egyoldalú táplálkozás - illetve az átalakult, modern táplálkozás és az élelmiszerek előállítására vonatkozó szigorú előírások - miatt kevesebb K-vitamin juthat a szervezetbe, mint a napi szükséglet. A különböző bélbetegségek miatt csökkenhet az előállítás is, és bizonyos gyógyszerek pedig gátolhatják a felszívódást.
A K-vitamin jótékony hatásai
A K1 vitamin főként az egészséges véralvadást segíti elő, míg a K2 vitamin növeli a csontok tömörségét, így segít a csontritkulás megelőzésében. Ezen kívül meggátolja, hogy a kalcium lerakódva az érfalakban meszesedést okozzon. Így segíthet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében.
A K-vitamin természetes forrásai
A K1-vitamin legfőbb forrásai a zöldleveles zöldségek, káposztafélék - mint például a spenót, a kelbimbó vagy a brokkoli - illetve a szója- vagy repceolaj. A K2-vitaminé az egyes belsőségek (a szív, és a máj), húsok és a tojássárgája, valamint a tej és tejtermékek. Fermentált élelmiszerek is tartalmaznak K2-vitamint, amelyek főként az ázsia konyhára jellemzők. Tanulmányok szerint a megváltozott életmód, étrend miatt már korántsem viszünt be annyi K-vitamint az étkezéssel, mint amennyit régen. Érdemes az étrendünknek tudatosan a rendszeres szereplőivé tenni a zöldleveles zöldségeket, a káposztát, illetve a májat, tojássárgáját, stb. Ha ez valamilyen okból nem lehetséges, akkor pedig olyan ételeket érdemes választani, amelyek tartalmaznak hozzáadott K-vitamint (mint pl. egyes margarinok).Szintén problémát jelent, hogy a K2-vitamin előállításhoz szükséges baktériumok korábban sokkal gyakrabbak be tudtak kerülni ételek útján a szervezetbe, míg a mai szigorú élelmiszergyártásra vonatkozó előírások miatt már a "jó baktériumok" sincsenek jelen. Az élesztős pékáruk, fermentált ételek fogyasztása pedig olykor teljesen hiányzik a mai ember étrendjéből.
A K-vitamin hiány jelei
A véralvadásban betöltött szerepe miatt, ha a K-vitamin bevitel nem elégséges, a vérzés a legárulkodóbb jel. Utalhat rá gyakori orrvérzés, vagy ínyvérzés, sérülések során rendellenes véralvadás, de akár a véres köhögés, vizelet vagy széklet is, mivel a testen belül is kialakulhat vérzés. Utóbbi tünetek viszont komolyabb betegségek jelei is lehetnek, ezért aki ilyet tapasztal, mindenképp forduljon orvoshoz.
Nők esetében a szokatlanul erős menstruáció is árulkodó lehet, a ciklus pedig akár egy hétnél is tovább tarthat. A menstruációs vérrel együtt pedig nagyobb vérrögök is távozhatnak. Egyes gyógyszereknek is hatása lehet a K-vitamin felszívódására. Így például a koleszterinszint-csökkentők gátolják a zsír felszívódását, vagyis a zsírban oldódó vitaminok hasznosulását is, amilyen a K-vitamin. A görcsoldók szedése terhesség vagy szoptatás alatt pedig fokozhatja a K-vitamin hiány kialakulásának kockázatát a csecsemőknél. Újszülöttek esetében pedig akár halálos is lehet a K-vitamin hiány. Születéskor a gyermekek szervezetében nincs elég K-vitamin, mivel a méhlepényen kevés zsír jut át a szervezetükbe, így a K-vitamin nem tud felszívódni. Az újszülöttek bélflórájában pedig még nincsenek jelen azok a baktériumok, amelyek a K-vitamin termelhetnék. Ezen kívül az anyatej csak kis mennyiségben tartalmaz K-vitamint. Így az első hetekben a csecsemőket fenyegethetik a spontán vérzések, K-vitamin hiányában ugyanis a vérük nem alvad olyan gyorsan, mint kellene. Ezért adnak az újszülött csecsemőknek, akiket kizárólag anyatejjel táplálnak, K-vitamin injekciót.
Vannak a K-vitamin fogyasztásnak veszélyei?
Egyes esetekben éppen a túlzott K-vitamin bevitel okozhat problémákat. Mint bármilyen vitamint, átrendkiegészítő formájában túl lehet adagolni. Ha valaki túl sok K-vitamint vesz be, felléphet bőrpír, sápadtság, fokozott izzadás, szabálytalan légzés, légszomj, megduzzadhatnak a szemhéjak, ödéma alakulhat ki, felléphet izommerevség, és a máj is megnagyobbodhat. Ez azonban nem gyakori. Táplálékkiegészítőt ugyanis csak K-vitamin hiány esetén javasolnak az orvosok, a K-vitamin megfelelő beviteléhez inkább a kiegyensúlyozott étrend járulhat hozzá. Vannak azonban esetk, amikor a K-vitamin fogyasztás nem azért veszélyes, mert valaki túladagolná. Aki például véralvadás-gátló gyógyszert szed, annak oda kell figyelnie a K-vitamin fogyasztásra, ami éppen a véralvadást segíti elő. Továbbá nemcsak kifejezetten a véralvadásgátlók, hanem gyógyteák, gyógynövények, étrendkiegészítők is hatással lehetnek a véralvadásra. Mindig olvassuk el, milyen hatása van egy-egy készítménynek, amelyet fogyasztunk, és ha hatással lehetnek a véralvadásra, konzultáljuk a háziorvossal, gyógyszerésszel a fogyasztásáról és a K-vitamin bevitelünkről. Mivel a K-vitamin zsírban oldódik, így a felszívódásához szükséges zsírok fogyasztása is.
forrás: portfolio.hu
kép: internet