Község
Díszpolgár
1925. szeptember 15.: Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere
1934: dr. Szaplonczay Manó Bélatelep megalapítója
Város
Fonyód Városért Emlékplakett
1989. március 14. kedd Karikás Frigyes gimnázium (a várossá avatás alkalmából)
Dr. Szokola Károlyné volt országgyűlési képviselő
Balatonnagyberki Állami Gazdaság kollektívája (Sütő Ödön igazgató vette át)
Karikás Frigyes Gimnázium kollektívája
Híradásipari Szövetkezet kollektívája
1990:
id. Csutorás F. László
1991:
Máy József Fonyód község volt jegyzője
Somogyi Vince Fonyód község volt jegyzője
A Fonyódi Helikon költői, írói: Fodor András, Takáts Gyula, Vörös László, Laczkó András, Simon Ottó
Fonyód Városért Emlékérem:
1993:
Szikra János festőművész
Római Katolikus Egyház
Református Egyház
Evangélikus Egyház
Izraelita Egyház
1994:
néhai Dr. Bacsák György (posztumusz) (1870-1970)
Csutorás László, Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke (1925-2014.03.16.)
1995:
Fehér Ernő esperes († 2011)
1996:
Kelemen Béláné nyugalmazott pedagógus
Perusza János nyugalmazott földműves
Dr. Szűcs Imre Városvédő és Szépítő Egyesület titkára (1931-2011)
1997:
Harmath Gyula pedagógus
Göndöcz István nyugalmazott pedagógus
Hajba Józsefné nyugalmazott pedagógus
1998:
Varga József nyugalmazott karnagy (1912-2004.01.)
Garay Imre fafaragó (1927-2017)
néhai Dr. Havranek László nyugalmazott pedagógus /posztumusz/
1999:
Bogdán János nyugalmazott ácsmester
2000:
FONYTON Kft. PHILIPS gyártócentrum fonyódi kollektívája
Dr. Vörös Katalin a Marcali Városi ÁNTSZ tisztifőorvosa
Pap Ferenc a Dél-dunántúli Vízügyi és Építő Rt. fonyódi kirendeltségének vezetője
2001:
Kovács László villanyszerelő mester
Fertői Pál nyugalmazott középiskolai tanár
Szőllősi József nyugalmazott általános iskolai tanár
Fonyód Polgáraiért Díj:
2002:
Bálint Lehel ny. gimnáziumi igazgató
Patkó Kornélné ny. Bölcsőde vezető
Dr. Lukács Csaba állatorvos
2003:
Németh János egykori állomásfőnök
2004:
Fonyód Városi Tűzoltózenekar
2005:
Bacsák György Szakképző Iskola kollektívája
Varga János vállalkozó (Torony)
Minczinger Katalin pedagógus
2006:
Lukács Sándor a Fonyton Kft. ügyvezető igazgatója
2007:
Dr. Karsay Kornél gyermekorvos
Dr. Kovács Éva fogorvos
Móricz Béla helytörténész (posztumusz)
2008:
Dr. Fauszt Terézia orvos
Dr. Fauszt Terézia belgyógyász, kardiológus főorvos, 1943-ban Mohácson született. Iskoláit Babarcon és Mohácson végezte, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1969-ben szerzett diplomát. Fonyódon az Egészségügyi Kht. belgyógyászati és kardiológiai szakrendelésén 2001. január 1.-től dolgozik. A gyógyító munka mellett Fonyód kulturális és művészeti életében is fontos szerepet vállal férjével együtt, hiszen házukban adnak otthont a Feng Shui Galériának, ahol képző- és iparművészeti kiállításokkal várják az érdeklődőket. Évente országos Feng Shui találkozókat szerveznek. A főorvosnő azt a szemléletet képviseli, amely az embert komplex lelki és testi egységnek tekinti, az ő gyógyászati és emberi tevékenysége is ezt az összetettséget kívánja megcélozni.
Dr. Lévay Pál orvos (posztumusz)
Dr. Lévay Pál 1935-ben született Nagybajomban. Iskoláit Kaposváron végezte kitűnő eredménnyel. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1960-ban kapott orvosi diplomát. Fonyódra 1973. március 16-án került. Részt vett az orvosi ügyeletben, mely eleinte csak hétvégeken, ám az üdülőszezonban naponta működött. Később egész éven át naponta tartottak ügyeletet. Lévay doktor népszerű volt úgy a betegek, mint a munkatársak körében. Csöndes, jó humorú ember volt. Bár felnőtt körzetben dolgozott, szívesen vizsgálta meg a beteg gyerekeket is, nagyon szerette őket, bizalommal voltak iránta. Élete utolsó percéig dolgozott, 57 évesen, 1992. július 21-én váratlanul érte a halál. Személyében olyan orvost veszített a város, aki a gyógyításban nem ismert lehetetlent.
Kováts Antalné ny. zeneiskolai igazgató († 2013)
Kováts Antalné 1987-ben érkezett Fonyódra a Zeneiskola igazgatójaként, s munkáját 2003-ig végezte sikeresen. A felújítás alatt álló zeneiskola nehéz feladatait sajátos vitalitással és sok energiával jól megoldotta. Még abban az évben beindította az óvodában a zenei nevelést, hiszen az utánpótlás számára elengedhetetlenül fontos a zenei nevelés minél korábbi kezdése. Az ő igazgatása alatt a Zeneiskola a fonyódi kulturális közéletben egyre fontosabb szerepet töltött be, rendszeressé vált a karácsonyi koncert, azóta a városi ünnepségeken, kiállítás megnyitókon mindig szól az élő zene. Növendékei sikeresen szerepeltek a szakmai versenyeken, zenei fesztiválokon és találkozókon. Tudása és személyisége erős nyomot hagyott a fonyódi kulturális életben.
2009:
Fonyódi Mentőállomás dolgozói
A Fonyódi Mentőállomás dolgozói a vonzáskörzetben élők magas szintű sürgősségi mentőellátását biztosítják ritkán tapasztalható lelkiismeretességgel. A térség egyetlen kollektívája, ahol minden dolgozó kiemelt minősítéssel rendelkezik, így a műszaki mentés, az újraélesztés, és a gyógyszeres ellátás területén is magasan képzett szakemberekről van szó. A Fonyódi Mentőalapítvány 1992 óta segíti az állomás munkáját, azóta szerzi be a szükséges eszközöket. Nagyobb rendezvényeken a régió térségében ők biztosítják a programokat. Fonyódon kívül 20 települést látnak el, a nyári időszakban a nyaralókkal megtízszereződött lélekszámot is ugyanannyi dolgozóval és kocsival. Orvostanhallgatók, és mentőtiszt hallgatók rendszeresen náluk töltik a gyakorlati idejüket. Fonyódon évente több alkalommal egészségnapon, iskolai oktatás keretén belül előadásokat, és gyakorlati bemutatót tartanak. A fonyódi mentősök munkájukat hosszú évek óta magas színvonalon látják el, a légimentés elősegítésében is tevékeny részt vállalnak. Jó hírük túllépte a város határait, számtalan elismerést kaptak az Országos Mentőszolgálattól.
A mentőállomás dolgozói igazi jó közösséget alkotnak, a szabadidejüket áldozva rendezik, szépítik az állomás környezetét, és épületét.
Tóth József mentőszakápoló, mentőállomásvezető
Albrecht Zoltán mentőgépkocsi vezető
Böröcz József mentőgépkocsi vezető
Böröcz Lénárd mentőgépkocsi vezető,
Bősze László mentőszakápoló
Haizer István mentőszakápoló
Kovács József mentőszakápoló
Nézics Attila mentőszakápoló
Riba Gábor mentőgépkocsi vezető,
Sziraticza Gábor mentőgépkocsi vezető műszaki gondnok
Zákányi János mentőszakápoló
Zsiga József mentőgépkocsi vezető
Fonyódi Halásztelep volt dolgozói
A Balatoni Halászati Részvénytársaságot 1900-ban alapították. A Fonyódi Halásztelep, a Keleti Bozótcsatorna mellett azon a telken épült meg, amit Basch Fülöptől, a fonyódi puszta e részének akkori birtokosától vásároltak. Első felügyelője Reé István volt, utóda 1914-ben Schrey Ede, akitől fia, Elemér örökölte a felügyelőséget az 1930-as évek elején.
A fonyódi halásztelepen három hosszú épület, hatalmas, náddal fedett jégvermek álltak a múlt század eleje óta 2008 tavaszáig. A halászzsákmányt a keleti bozótcsatornába bevontatott bárkákból az első nagy épületben osztályozták, illetve csomagolták kosarakba, s úgy szállították a megrendelőkhöz. A maradék halat a helyszínen kettéhasítva besózták, és szárított halként továbbították.
A régmúltat felidézve szokás Fonyódot kis halászfaluként emlegetni. Komoly kutatómunka lenne összegyűjteni azok nevét, akik településünk eddigi történetében halászattal foglalkoztak. Ezért a következő névsor koránt sem teljes, de - a teljességre törekedve - felöleli azon fonyódiakat, akik az elmúlt évtizedekben kemény, embert próbáló munkát kifejtve csónakkal, hajóval járták és halászták a Balatont:
Telepvezetők voltak:
Galabár Lajos, Kálmán Rudolf, Kiss Józsefné Elza, Mentel József, Schrey Elemér, Szabó Jenő, Vitális Endre, Zámbori Béla,
Halászmester:
Czár József Ordacsehi, Fő u. 81, Háncs János, Horváth Pál, id. Papp József, Kiss Gyula, Markovics Lajos, Molnár Sándor, Papp József, Tar László, Zsiga József, Zsinkai Antal,
Hajóvezetők:
Borsi Lajos, Farkas János, Guzslován István, Horváth László, Huszti Gábor, Somogy Ferenc, Takács Károly, Varga József, Zsinkai Ferenc,
Halászok:
Ádám János, Balogh István, Balogh János, Béres István, Béres József, Bogdán Sándor, Czigány Jenő, Cserpes István, Dolák Ferenc, Dolák Károly, Dékmár József, Erdélyi István, Farkas László, Galamb János, Gereben László, Gréczi József, Gyimesi János, Györkös István, Hamvai István, Háncs Imre, Háncs István, Háncs József, Horváth István, Illés István, Kiss Ferenc, Kohán Sándor, Molnár Lajos, Náger József, Nagy Ferenc, Nagy Gyula, Pandúr György, Papp István, Papp Róbert, Pápai János, Pápai József, Papp István, Papp József, Schmidt János, Schmidt József, Schmidt Lajos, Török István, Vodicska Lajos, Zsiborács Imre, Zsinkai István
Takácsné Baja Erika zongoratanárnő
Takácsné Baja Erika általános és középiskolai tanulmányait Barcson végezte. Kisgyerek kora óta vonzódott a zenéhez és az irodalomhoz. A zongorázás mellett a helyi irodalmi színpad munkájában is részt vett. Főiskolai tanulmányait Győrben folytatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében, ahol zongora, szolfézs és általános iskolai énektanári diplomát szerzett. A főiskola elvégzése után 4 évig Dunaújvárosban tanított, 1983 óta a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára.
A fonyódi kulturális események - könyvbemutatók, kiállítások, koncertek, hangversenyek, ünnepségek, irodalmi estek - szinte állandó résztvevője. Zongorajátékával meghitt, kellemes perceket szerez közönségének, kedves, mindig mosolygó személyiségével elvarázsolja hallgatóságát. A zenetanulásban elmélyülni szándékozó gyermekek, az igényes szórakozást kedvelő laikusok, s a zeneszeretők is nagyra értékelik pedagógusi és művészi munkásságát.
2010:
Szabados Béla sportember
Szabados Béla 1947-ben született Kaposváron, 35 esztendeje él Fonyódon. Középiskolás korában atletizált, a hatvanas években kézilabdázott. A kilencvenes években az olimpiai ötpróba keretében kötött barátságot a triatlonnal, amelynek versenyeire 1994 óta tudatosan készült, 2004-től versenybírói képesítést is szerzett. Az úszásból, kerékpározásból és futásból álló sportban sprint, rövid- és középtávon több alkalommal szerzett országos bajnoki címet szenior kategóriában, s ezen versenyeredményeivel országszerte öregbítette városunk hírét. Hosszú éveken át meghatározó alakja volt a fonyódi triatlon versenynek, a Balaton Nagydíjnak, sokáig úgy, mint egyedüli fonyódi résztvevő, s mint szervező is, később, mint versenybíró.
Az Egészségügyi Nonprofit Kft. Kollektívája
Fonyód Város Önkormányzata 1998. január 1-től az egészségügyi alap- és járóbeteg-ellátást az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő közhasznú társaság alapításával oldotta meg. A létrejött kiemelkedően közhasznú társaságban egymással párhuzamos módon történik az egészségügyi feladatok ellátása és a vállalkozásszerű egészségügyi tevékenység végzése is. A gyógyintézet törekvése kezdettől arra irányul, hogy lefedje a járóbetegellátás egészét a fogantatástól a hospiceig. Mindez elősegíti a teljességre, valamint a befejezett gyógyításra törekvő és széleskörű ellátást.
A gyógyintézet a központi elhelyezkedést kihasználva céljául tűzte ki, hogy a térség egyik komplex egészségügyi centrumává váljon. A célok megvalósítása 2007-ben elkezdődött: az intézmény 195 millió Ft állami és uniós támogatást nyert el. Az országban egyedülállóan korszerű orvosi berendezéseket vásárolt és felújította az épület teljes víz- és szennyvízhálózatát.
A komplex egészségügyi centrum megvalósításának második lépéseként az épület keleti szárnyának plusz egy emelet és a tetőtér építése, lift beépítés valamint további korszerű orvostechnikai eszközök beszerzése szerepel. A tervek megvalósulására a gyógyintézet pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiírására, amely támogatást nyert. A beruházás összköltsége közel 400 millió forint. A beruházásokat alátámasztja a betegforgalom folyamatos és jelentős emelkedése. A gyógyintézet működési engedélye 13 települési önkormányzat területét fedi le, de a betegforgalmi adatokból és a környező 28 települési önkormányzat elvi- és egyéb támogatásaiból kitűnik, hogy a lakosság a gyógyintézet munkáját és törekvéset elismeri és kitünteti bizalmával.
2011:
Molnár Lászlóné
Molnár Lászlóné Emi néni 1938-ban született, 38 évig dolgozott a fonyódi postán, hosszú ideig a posta vezető-helyettese volt. Ebben az időszakban 15 éven keresztül a Postaforgalmi Szakközépiskolában, mint szakoktató is tevékenykedett. Minden vasár- és ünnepnapon a sándortelepi katolikus kápolnában teljesít önkéntes szolgálatot. Emi néni a Szent István utcai katolikus kápolna rendben tartásában és a szentmisére való előkészületekben segít, pl. a kápolna nyitása, az oltár előkészítése és feldíszítése. Ezeket a feladatokat egy másik segítővel látja el, teljesen önkéntesen, minden ellenszolgáltatás nélkül, pusztán felajánlásból.
Hitét mindig megvallja az emberek előtt, ha tud, segít nekik. Vallását rendszeresen gyakorolja.
Szentannay László
Szentannay László 1925-ben született, nyugdíjazásáig vasúti dolgozó volt. Megalakulása óta tiszteletbeli tagja a Fodor András Baráti Körnek. Több mint tíz éve ápolja sógora, Fodor András költőnek az emlékét. Minden év tavaszán megszervezi azt a zenés, irodalmi estet, amelyre általában neves írók, költők, művészek fogadják el a meghívást. A fonyódi általános iskolások közül többekkel megszerettette már a verseket, a versmondást, velük minden hétvégén foglalkozik. A lengyeltóti iskola által szervezett Fodor András napon évek óta a fonyódi diákokkal ad verses-irodalmi műsort az ottani gyerekek számára. Önzetlen anyagi hozzájárulását kiegészítve ügyeleti autót tudott vásárolni az Egészségügyi Nonprofit Kft.-Fonyód.
Szőcs Mihály ny. iskolaigazgató
Szőcs Mihály a szegedi egyetemen végzett, s 1972-től kezdődően huszonhét éven át tanított a fonyódi gimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat, illetve francia nyelvet. Több generációt oktatott, nevelt. Tanulmányi kirándulásokat, színház- és mozi látogatásokat szervezett tanítványainak, akik közül többeket készített fel országos versenyekre, ahol kiemelkedő eredményeket értek el.
Alapítványi tagságának és közbenjárásának köszönhetően a gimnáziumból több diák tölthetett három-három hetet Franciaországban.
1999-től nyugdíjazásáig a Palonai Magyar Bálint Általános Iskola igazgatója volt. Évente Fonyód testvérvárosába, az erdélyi Borszékre vitte a diákokat kirándulni.
Munkáját mindig odaadással és lelkiismeretesen végezte.
2012:
Gyurina Mária pedagógus
Gyurina Mária Nagykanizsán született, gyermekéveit Nagyrécsén töltötte, 1971-ben családjával Fonyódra költözött, tanulmányait itt folytatta. Érettségi után felvételt nyert a Kaposvári Tanítóképző Főiskolára, ahol 1983-ban diplomázott. Ezután a fonyódi bölcsődében dolgozott, majd pályafutását a fonyódi általános iskolában tanítóként folytatta, ahol – több, mint tíz éve igazgatóhelyettesként is - tevékenyen részt vett az iskolai nyári táborok szervezésében. Életében fontos szerepet játszik a sport, a táborok során egy-egy kora-reggeli futóedzés vagy kerékpározás diákjai számára örök emléket jelentenek. Az iskola tanulóinak szervezett sítáborokban oktatóként, és szervezőként is örömet szerez az aktív kikapcsolódásra szomjazó gyerekeknek.
A 2008 óta általa szervezett kerékpártúrák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A hosszú sorban, fegyelmezetten kerekező diákoknak az egész Balaton körül évről-évre csodájára járnak. Az általa elindított - Nők a Balaton körül elnevezésű - fonyódi hölgyeknek szervezett nyári tó-kerülő kerékpártúrák pedig egyre növekvő számú résztvevővel zajlanak. A matematika versenyekre felkészített tanulói sorra képviselik eredményesen a fonyódi iskolát, és öregbítik hírnevét megye- és országszerte. Majd minden városi ünnepségen, rendezvényen részt vesz a szervezésben és a lebonyolításban egyaránt.
Lelkes, precíz, határozott és áldozatkész személyisége tovább emeli mindazon iskolai vagy városi rendezvény, tábor vagy verseny színvonalát, amelyben közreműködik, a részt vevő gyermekek számára ezáltal is felejthetetlen élményeket szerezve.
Fonyód Város Önkéntes Tűzoltó Egyesület Vonuló Raja
A Vonuló Raj Fonyód Város közigazgatási területén tevékenykedik több, mint száz éve. A vonuló raj tűzoltó és katasztrófavédelmi feladatokat lát el, úgy, mint létesítményi, lakóház, nyaraló, erdő és avartüzek oltása. A 2006-os évben egy hónapig oltották más tűzoltó egységekkel együtt a Fonyód-Bélateleptől délre eső nádasban a tőzegtüzet, melyet sikerült megfékezniük. Az egység 18 vonuló tűzoltóból áll, közülük 15 fő rendelkezik 40 órás alapfokú végzettséggel. Az elmúlt 10 év statisztikái szerint az önkéntesek között a folyamatosan legtöbbet vonuló egységek közé tartozik a fonyódi, a 2011-es évben az első helyen végeztek. A raj parancsnoka Köcski Miklós, aki 2005-ben 35 éves tűzoltó tagsága elismeréseként a Somogy Megyei Tűzoltó Szövetségtől díjat vehetett át. A raj munkáját 2008. október 6-án a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke Gelencsér Attila elismerő oklevéllel és nívódíjjal jutalmazta. Az egység Fonyód városában felmerülő feladatainak ellátása mellett részt vett a 2010. október 4-én történt vörös iszap katasztrófa elhárítási munkálataiban Devecseren is.
Ottóffyné Kiszely Ildikó logopédus és Ottóffy Attila kertészmérnök
Az Ottóffy család elődei 1898 óta vannak jelen Fonyódon. A dédapa, Ritter Ottó (a Magyar Állami Vasgyárak kereskedelmi igazgatója) volt a Sándor-telep egyik alapítója, a Kaposvár-Fonyód vasútvonal építője. Négy utcányi területet vásárolt, ahol napjainkban 50 lakóház áll. A nagyapát az I. világháborús hősiességéért vitézzé avatták, ekkor vette fel a család az Ottóffy nevet. Az apa, Ottóffy Alfréd a II. világháborúban halt hősi halált.
Fonyód szeretete és a családi hagyományok miatt költözött vissza Ottóffy Attila 1979-ben Fonyódra feleségével és fiaival (akik ma orvosok).
Ottóffyné Kiszely Ildikó gyógypedagógus, logopédus, több gyógypedagógiai iskola igazgatója, a marcali kisegítő iskola alapító igazgatója volt, Fonyódon logopédusként dolgozott, valamint a megyei szakfelügyelői feladatokat látta el. Sok gyerek köszönheti neki, hogy megtanult helyes hangképzéssel beszélni.
A rendszerváltáskor 1990-től 1994-ig alapítója és szervezője volt az országos gyógypedagógiai szakkollégiumnak, az MDF pedagógiai programjában a gyógypedagógiai programot ő írta, s az 1993-as Közoktatási törvény gyógypedagógiai fejezeteinek alkotója volt. Ebben az időszakban több sikeres, országos szakmai konferenciát szervezett.
Ottóffy Attila kertészmérnök, a BB ösztöndíjasa volt, több gyümölcs- és szőlőtermelő gazdaságnál, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnél valamint a HUNGAROFRUCT-nál dolgozott.
1990-től, a Corylus Bt. megalapításától egyéni vállalkozó.
1994-ben súlyos betegségéből felesége segítségével épült fel, Ildikó újratanította beszélni…
1979-től folyamatosan az evangélikus egyház presbitere, 8 éven keresztül (1992-2000) az evangélikus egyház országos jegyzője, s különböző tisztségeket töltött be az evangélikus egyház országos szervezeteiben.
1992. december 20-án kezdeményezésére alakult meg a FEÖT (Fonyódi Egyházak Ökumenikus Tanácsa).
1993. március 14-én szervezésében a protestáns templomban és a polgári áldozatok emlékművénél ökumenikus istentiszteleten emlékeztek azokra az egyházi és világi személyekre, akik hazánk idegen katonai megszállása, a diktatúrák, illetve a vallásszabadság tartós megsértése idején (1944. március 19. és 1991. június 30. között) Fonyódon szolgáltak. Mind a négy gyülekezet a Fonyód Polgáraiért Díjat kapta ezen a napon.
Az elmúlt 3 évben Fonyód város támogatásával ökumenikus kirándulásokat szervezett.
A Fonyódi Múzeumi és Helytörténeti Egyesület alapító tagja, jelenleg a felügyelő bizottság elnöke, és Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége Fonyódi Egyesületének elnöke.
Ottóffyné Kiszely Ildikó és Ottóffy Attila 1989-ben hittel, lelkesedéssel, sok anyagi áldozatot vállalva kapcsolódtak be a rendszerváltást megelőző polgári mozgalmakba, mindketten alapító tagjai volta az MDF helyi szervezetének. 1989 októberében alapították a Fonyódi Fórum című helyi lapot, aminek Ottóffyné Kiszely Ildikó főszerkesztője volt. Ottóffy Attila a lapkiadás technikai előkészítését végezte, s mindketten folyamatosan írtak az újságban. S e mellett Fonyódon az első október 23-i megemlékezés és az első Magyar Kultúra Napi ünnepély szervezésében is részt vettek. Példaértékű tevékenységükért soha semmilyen elismerést nem kaptak eddig…
Fonyód Város Díszpolgára:
1996: Zákányi Kálmán
1997: Sikos Pál, nyugalmazott gyógyszerész
1999: Kovács Gyula, nyugalmazott pedagógus
2003: Fodor András költő (posztumusz)
2006: Dr. Metz József igazgató-főorvos
2009: Szikra János festőművész
Szikra János 1921-ben született, 1945-ben került a Képzőművészeti Főiskolára. 1951 és 1969 között Marcaliban, majd 1969-től 1984-ig Fonyódon tanított.
Életében az ötvenes évek a felkészüléssel, a helykereséssel teltek el. Szakfelügyelőként sokfelé megfordult, többet látott és ez is hozzájárult ahhoz, hogy festészete új lendületet vett. A Fényes Adolf teremben sikeres tárlata volt 1960-ban, itt már balatoni képeivel szerepelt. Festészetének a tájélmény adja a legfőbb inspirációt. A hatvanas évek közepén több mint négy hónapot töltött el Olaszországban, Rómában rendeztek neki tárlatot. Festményeiben a Balaton világát a külföldiek számára is követhetően tárta fel. Képei a 80-as évekre érzékeny pátosszal telítődtek, amelyek nem csupán a balatoni táj dicséretéről, hanem a tájvízióban történő feloldódás vallomásáról is szólnak. A Balaton lelkületét és világát számos kiváló alkotásán megörökítve öregbítette Fonyód város jó hírnevét hazánkban és a nagyvilágban.
2012:
Nagy László labdarúgó
Nagy László 1949-ben született Buzsákon, tanulmányait a Fonyódi Általános Iskolában végezte, melyek során kitűnt tanulmányi eredményeivel, a sport iránti szeretetével és tehetségével. Tanulmányai alatt több sportágban is jó eredményeket ért el, de tehetsége különösen a labdarúgásban emelkedett ki. Hasonló korú társainál jóval nagyobb szorgalommal, tehetséggel és főleg alázattal sportolt. Kezdeti sporttevékenységét családi környezete nagyban segítette. A fonyódi labdarúgó-csapatban 1962-ben kezdett el futballozni, majd 1965-ben igazolt az Újpesti Dózsához, ahol pályafutásának legnagyobb sikereit élte át. Első felnőtt sikere az 1968-as mexikóvárosi olimpián szerzett aranyérem volt. 1969-ben lett először magyar bajnok, melyet a Dózsával sorozatban hatszor megvédett, kilenc magyar bajnoki cím tulajdonosa. 355 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt.
A magyar labdarúgó-válogatottban először 1970-ben játszott. 1974-ben az utánpótlás Európa-bajnok válogatott tagja volt. A svájci Locarno együttesében vezette le aktív pályafutását. A magyar válogatottban huszonöt alkalommal szerepelt.
Még játékosként, 1980-ban szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán. Első munkahelye edzőként régi klubja, az Újpesti Dózsa lett 1985-ben. 1992-ben vállalta első vezetőedzői pozícióját a BKV Előre együttesénél, majd ezután megfordult Bicskén, az MTK-nál, a Siófok FC-nél, a Kecskemétnél, Marcaliban, később Ercsiben és a Felcsút FC-nél dolgozott. Edzői munkái mellett szakkommentátorként is dolgozik több televíziós sportcsatornánál.
Kapcsolata Fonyóddal nem szakadt meg, mind a mai napig rendszeresen látogatja városunkat. Nagy László jelenleg Somogy megye egyetlen élő olimpiai bajnoka.